Ha pontosítani akarok, akkor az eltérő vélemények azt jelentik, hogy azok eltérnek az általam vártaktól. 2002 nyarán ugyanis jó pár álmatlan éjszakát szenteltem a második résznek, és velem még három pajtásom is: mindannyian egy – egy fajt vettünk kezelésbe, és szinte versenyszerűen toltuk végig a kampány módot. Most vagy ettől, vagy pusztán a játék tiszta élményétől, de nekem örök emlék maradt, és azóta is szívesen gondolok vissza azokra a szép napokra. És persze azóta várjuk a folytatást – ami végre megérkezett.

Disciples III

És itt vegyül üröm az örömbe, ugyanis nem egészen tudták ott folytatni Orosz barátaink a második rész által lefektetett alapokat, ahol azt abbahagyták. Be kell vallanom, jómagam még nem próbáltam ki a játékot, holott a demo már régebb óta elérhető, de a netet böngészve csak elvétve akad egy – egy pozitív kommentre az ember a Renaissance kapcsán. A teljes játékot bugparádéval illetik, és valami hasonlót lehet felfedezni a véleményekben, mint a Fallout II – Fallout III váltás kapcsán – vagyis az új rész nem hozza az előd hangulatát. Persze a grafika tündököl, az egységeinket agyig tuningolhatjuk, fejleszthetjük csak úgy, mint a saját hősünket. A különböző páncélok, fegyverek, és  egyéb módosítások mind megjelennek karakterünkön, természetesen full 3D-ben pompázva, Virtual Dream „motor-módra”. A második rész harcrendszere többek között kiegészül a szabad helyváltoztatás lehetőségével, így adva lehetőséget csapatunknak kiaknázni a csatatér területi lehetőségeit – vagyis a terepadottságokat. Az előző részhez képest itt csak három fajt irányíthatunk, a többi pedig az elkövetkező DLC-k sajátja lesz, tehát azokra még várni kell – talán nem is keveset, ha számba vesszük, 2002-óta mennyi idő is telt el a harmadik rész fejlesztésével.

Renaissance

Mindent összevetve, amint végre ki tudok szabadulni a Mass Effect 2 szorításából (mert bár az első rész nem fogott meg, a második rész kapcsán annyit üzenek Critical Error barátkollégámnak, hogy: VALÓBAN.), azonnal nekiállok a Disciplesnek, mert bár „tízmillió légy nem tévedhet”, de én mégis a saját szemeimmel szeretném látni, mire képes, vagy mire nem képes a Disciples III: Renaissance.